A Fashion Street márkaként a belváros egy fontos szeletét is jelenti, egy olyan helyet, ahol szívesen időzünk. Élvezzük a régi, de nagyszerűen felújított, szép épületeket, a tiszta és gondosan ápolt környezetet, a színvonalas kiszolgálást, a kellemes vásárlási körülményeket. Fontos, hogy a szolgáltatás kifogástalan, egységes, ez is része a biztonságnak. A Fashion Street márka garancia, hiszen mindazok, akik igénybe kívánják venni az itt lévő márkaboltok kínálatát, biztosak lehetnek abban, hogy amit kapnak, azt a minőség és elegancia, divat és tartósság jellemzi.

Annak érdekében, hogy a Fashion Street valóban a minőségi elvárásoknak megfelelően jöhessen létre és működhessen, a fejlesztő hatalmas elvárásokat támasztott mind önmagával, mind pedig a projektben résztvevő partnereivel, valamint a bérlőkkel szemben.

A projekt befejeztével elmondható, hogy az Immobilia Zrt. újjávarázsolta az utca építészeti szempontból értékes épületeit: azok visszakapták a XIX. és XX. század fordulóján kialakult jellegzetes stílusjegyeiket, arculatukat.

Az építészeti értékek védelmével a fejlesztő arra törekedett, hogy ezt a komoly nemzetközi figyelemmel is kitüntetett, gyönyörű utcát eredeti szépségében őrizze meg az utókornak.

Az épületek homlokzatát az Immobilia Zrt. eredeti állapotában bocsátja a vásárlók, a bérlők, az itt lakók, és a város polgárainak rendelkezésére. Az utca műemléki épületeit korhű, eredeti állapotukban megfelelően állította helyre.

Az üzletek portáljait az eredeti állapot megőrzése mellett modern bejárati ajtókkal szerelte fel, hogy a mai kor követelményeinek is messzemenően eleget tegyen. Az utca felújítása nagymértékben emeli a környék színvonalát.

A Fashion Street megalkotása során a fejlesztő rekonstruálta az eredeti, száz évnél is idősebb portálokat és a mai igényeknek megfelelő felső kategóriás üzleteket alakított ki bennük.

Az épületek három szintjén elhelyezkedő divatszalonok, üzletek és éttermek előtt különleges élményt adó, a legmodernebb technológiával felszerelt, historizáló kandeláber-sor telepítése nyomán az egész utca hangulatát és funkcióját meghatározó hangulat- és közvilágítás látunk.

A 4000 négyzetméternyi sétálóutcában a meglévő színes betonkockákat nemeskő-burkolatra cserélte ki az Immobilia – mindezt a két szomszédos szállodával és a belvárosi önkormányzattal összefogva.

Az utca díszburkolata azonos a Champs-Elysées-n használt impozáns nemeskőburkolattal. A burkolat helyet ad az egyes üzletek előtt logoiknak is – fekete gránitba vésett arany betűkkel.

A Deák Ferenc utca viszonylagos szélessége lehetővé tette, hogy ízléses, egységes tértárgyakat, bútorokat, kaspókat helyezzen el a beruházó. A környezetet zöld növényekkel, kényelmes padokkal teszik még hangulatosabbá. A fejlesztő az utca beépítése, az épületek rekonstrukciója során csak a legjobb minőségű anyagokkal dolgozott, és a legkiválóbb szakembereket foglalkoztatta.

Az utca burkolata, az üzletportálok megjelenése, az egységes formavilág, a minőségi anyaghasználat, valamint a Fashion Streetre jellemző színek és hangulatok mind hatással vannak az utcán sétálókra, s ezek a benyomások készítik elő a kirakatok nézegetőit arra, hogy az általuk kedvelt világmárka üzletébe belépve, átadhassák magukat a vásárlás örömének.

Az üzemeltető biztosítja a bérlőknek azt az eszközrendszert, amellyel megőrizhető és erősíthető a Fashion Street egységes arculata és szolgáltatásai. Ennek része az egységes nyitvatartási idő, a kiszolgálás színvonala, az integrált kommunikáció, a negyedévente megjelenő, dedikált magazin, a karácsonyi felejthetetlen díszkivilágítás, és kiemelkedő események, mint pl. szervezése.

A bérlőknek lehetőségük van a Fashion Street lehető leggyorsabb és legkényelmesebb megközelítésére. Ehhez segítség, hogy térítés ellenében, a Kempinski Hotel Corvinus Budapest mélygarázsába szóló parkoló-kártyát biztosít az üzemeltető. Az épületek, az utca és a tértárgyak állapotának megőrzése érdekében a Fashion Street üzemeltetője a műszaki ellenőrzéseket és takarítási munkálatokat rendszeresen végzi: az épületek homlokzatát évente kétszer letisztítja, az utca és a tértárgyak tisztaságát folyamatosan biztosítja. A Fashion Street tisztaságára egy erre a feladatra külön alkalmazott munkaerő ügyel: munkája hatékonyságát a legmodernebb ipari takarítógépek segítik. A közbiztonságról saját 24 órás őrszolgálat, illetve az erre a célra felszerelt térfigyelő kamera-rendszer gondoskodik.

Nem véletlen, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága 1987-ben világörökségi rangra emelte a belváros legszebb negyedeit. Csaknem két évtizede védettséget élvez a budai oldalon a Lánchídtól a Duna parton álló Műegyetemig terjedő városrész, amely magában foglalja a Gellért fürdőt, a Gellérthegyet a Szabadság-szoborral és a Citadellával, valamint a Budai Vár épületegyüttesét, a pesti oldalon pedig a Parlamentet és a Lánchíd előtti Roosevelt teret, valamint a Vigadót. 2002-ben került a Világörökségi Listára az Andrássy út és a Hősök tere a Millenniumi emlékművel, a Szépművészeti Múzeummal és a Műcsarnokkal, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút, mely a legrégebbi a kontinensen.

Az elmúlt években fejlődik az infrastruktúra, újabb és újabb kulturális intézmények, igényes szórakozóhelyek nyílnak, és fokozatosan új parkosított városnegyedek épülnek a korábbi elhanyagolt területeken. Az építészeti örökségek védelme és a lakóterületek újjáélesztése Budapest fejlődésének egyik legfontosabb feltétele.

Az V. kerületnek várostörténeti értelemben két önálló része a Belváros és Lipótváros. A két városrész nagy korszaka volt a XVIII. és a XIX. század. A városképet napjainkig meghatározó paloták, a nagyszabású rendezett terek, a Duna-korzó és a boltokkal zsúfolt utcák már a feltörekvő pest-budai polgárság keze nyomán alakultak olyanná, amely évtizedek óta turisták tízezreit vonzza a világ minden tájáról.

Mindenekelőtt a barokk kor teremtett itt gyönyörű épületeket, de nyomot hagytak itt a későbbi építészeti stílusok is, mint a klasszicizmus vagy a romantika. Egy-egy korszak lenyomata a Pesti Vigadó, a Gresham Palota, a mai Belügyminisztérium vagy a Magyar Tudományos Akadémia épülete. A régi paloták építői gyakran tőkeerős vállalatok vagy olyan jelentős nemzeti intézmények voltak, amelyek számára fontos volt, hogy rangjukat székházuk igényessége szimbolizálja. Ennek köszönhetően olyan pompázatosak például a Szabadság tér épületei, a Magyar Nemzeti Bank vagy a Magyar Televízió épülete, az egykori tőzsdepalota. A régiek mellett sok új középülettel is gyarapodott a Belváros, amelyek főként kereskedelmi központként, irodaházként működnek, vagy éppen biztosítótársaságok székházai.

Belváros-Lipótváros, a budapesti City ma a magyar politikai és államélet központja a csaknem százéves magyar Parlamenttel. A Belváros és egyben Pest panorámájának gerince a Duna-korzó, a luxusszállodák sora, amelyek teraszáról páratlan szépségben mutatja magát a dunai és budavári panoráma.

A Belvárosban élők, az önkormányzat, az itt fejleszteni kívánó üzletemberek sokat tesznek azért, hogy a XXI. században egy olyan városrész alakuljon ki, amelyet az itt lakók otthonuknak, az itt dolgozók Budapest legpatinásabb munkahelyének, a turisták pedig a világ egyik legkedveltebb úticéljának tartanak.

London, Párizs, Milánó és Bécs után, a XX. század első feléhez hasonlóan, Budapest Unesco védelem alatt álló belvárosában is újra otthonra lelhetnek a vezető divatmárkák. A Fashion Street egyesíti a régit és az újat, és teret ad az elegáns környezetre vágyó látogatóknak.

A Deák Ferenc utca és környéke kiváló környezet arra, hogy a divat otthona legyen. Kivételes központi elhelyezkedése, a luxusszállodák, a Kempinski Hotel és a Le Meridien Hotel szomszédsága, az egyedi történelmi és kulturális atmoszféra, a turista látványosságok, a bankok, az állami intézmények és a neves nemzetközi kereskedelmi cégek vezérképviseletei emelik e városrész színvonalát, és ide vonzzák a látogatókat.

Deák Ferenc utca 23.

Az 1900-tól az I. világháborúig együtt dolgozó, a német Jugendstílben alkotó Révész Sámuel – Kollár József építészpáros legjobb épülete az egykori Modern és Breitner Lázár áruház és lakóház. A négyemeletes épület nagy belmagasságú földszintjén helyezkedett el valamikor az áruház: felette lakások, legfelső szintjén pedig ma is műteremlakások találhatók. A Deák tér 3. szám címen is regisztrált díszes saroképület a tér egyik legfőbb ékessége. Érdekes adat, hogy a Deák téri metrókijárat melletti elhelyezkedésének köszönhetően az épület előtti járdaszakasz a budapestiek talán legnépszerűbb találkozási pontja.

Deák Ferenc utca 21.

Ez a ház az utca legnagyobb múlttal rendelkező épülete: három szintjével egyben a legalacsonyabb is. Hild József, a neves tervező egyik legletisztultabb munkája. Az 1948/48-es forradalom és szabadságharc előtti izgalmas történelmi években épült ház földszinti, boltozatos területein üzletek találhatók, felettük lakások. 1846 és 1860 között itt működött Marastoni Jakab festőiskolája. A részben átalakított bejárati előtérben nyolcszögletű stukkótükrös csehsüveg-boltozat látható, az íves lépcsőházat romantikus jellegű öntöttvas, fonott növényi díszes lépcsőkorlát övezi. Az épület műemléki védettség alatt áll.

Deák Ferenc utca 19.

A lakóházat a II. világháború után, 1948-ban, a Belügyminisztérium építette a BRFK középvezetői számára. Udvara alatt teremgarázst alakítottak ki, amelyet 2003-ban a szint megemelésével és a korábbi árkádos kialakítás beépítésével üzletekké alakítottak át. A zártsorú beépítésben készült nyolcemeletes, belsőudvaros, modern lakóépület helyén működött korábban a városszerte ismert Laczkó Mór nevével fémjelzett ékszerbolt.

Deák Ferenc utca 17.

A hatemeletes lakó- és irodaépület a német Jugendstíl-architektúra jegyeit viseli magán. A házat a jó nevű Révész-Kollár építészpáros építette fel 1912-ben, homlokzatát napjainkig többször átalakították. A ház 1976 óta műemléki védettség alatt áll. Az épület a századfordulós nagyvárosi építészet klasszikus épülettípusának, a lakó- és üzletház együttesnek egyedi, érdekes példája. A századforduló után, az új esztétikai hatásoknak megfelelően az ilyen vegyes rendeltetésű épületek homlokzatai mind jobban eltávolodtak a hagyományos architektúrától, az elfogadottá váló modernista, egyszerűbb megjelenés kedvéért. A 17. számú ház az utca egyik legizgalmasabb építészeti alkotása, korhű helyreállításával méltóképpen illeszkedik megszépült környezetéhez.

Deák Palota (Deák Ferenc utca 15.)

A Deák Ferenc utca 15-ben álló, architektúrájában barokkos elemeket mutató, historizáló épület 1903-ban épült. A korábban lakóház funkciójú beépített sorház felújítását 2003 augusztusában kezdte meg az Immobilia Rt. A 2004 decemberében átadott, a belváros szívében elhelyezkedő, magas színvonalú, különleges hangulattal és egyedi belmagasságokkal rendelkező exkluzív irodaház a Fashion Street első megújuló épülete. Az üzlethelyiségek modern eleganciát tükröző, közel 6 méter belmagassággal és 18 méter homlokzati szélességű portállal rendelkeznek. Az épületet Brüsszelben az Európai Unió Házaként tartják számon, hiszen a Deák Palota ad helyet az Európai Unió magyarországi képviseletének. Itt található még a Cushman & Wakefiled, a Fortis Bank és a Morgan Stanley hazai képviselete is, az utca szintjén pedig a Hugo Boss elegáns üzlete kínálja trendy termékit.

A Bécsi utca 5. - Deák Ferenc utca 11-13. szám alatti épület története

Az ötemeletes sarokház historizáló homlokzati architektúrával rendelkezik. Az épület egykor a Belváros legészakibb házsorának részét képezte, mely a XVIII. század végén, a régi Pest határán, a városfal helyén létesült. Az ingatlant az 1900-as évek elején vásárolták meg a szűcsipari céget működtető Dán testvérek, a sarokház terveit a századelő jelentős építésze, a Gellért-fürdő társtervezője, Sterk Izidor készítette. Az ötemeletes „áru és bérház” terve a telekadottságok maximális kihasználását célozta. A földszint egésze üzleti célt szolgált, a félemeleten azonban már lakások is helyet kaptak. Az épület a modern nagyvárosi üzlet-lakóházak jellegzetes és igényes példája. A két nevezetes belvárosi üzletsoron, a Bécsi és a Deák Ferenc utcában négy hasonló jellegű és méretű házat emeltek az 1910-es években. Közülük mára csak ez az egy maradt meg, emiatt utcaképi jelentősége felértékelődött. A Deák Ferenc utca sétálóutcává alakítása tovább növeli az épület értékét.

Csipak Péter, a cég tulajdonosa budapesti polgárként vallja, hogy csak olyan ingatlanfejlesztéseket érdemes megvalósítani, amelyek a várossal, az itt élők igényeivel összhangban vannak, figyelembe veszik a pesti belváros értékeit és hagyományait, ugyanakkor hűen tükrözik a mai modern építészet jegyeit, és európai arculatot és rangot adnak Magyarország fővárosának.

A Fashion Street projekt jól illeszkedik az alapcélkitűzéséhez, amely szerint a tematikus városfejlesztési elvet követve hozzájárul a múlt század eleji Budapest hangulatának és lüktető gazdasági életének újbóli megvalósításához. Ily módon a magyar főváros ismét Közép-Európa és az egész kontinens meghatározó kulturális, kereskedelmi és divatközpontjává váljon.

A Fashion Street makettjét a szakmai közönség már láthatta a 2005-ös Cannes-i ingatlan kiállításon, s az első visszhangok egyértelműen pozitívak voltak, a nemzetközi és hazai sajtó is elismerően számolt be a tervekről. Az utcában található összes épület visszakapta régi pompáját, a XX. század elején kialakult jellegzetes stílusjegyeiket.

Az Immobilia Zrt. az épületeket eredeti, múlt század eleji tervek, és a fellelt fotók alapján teljes egészében restaurálta. A tervezésben a Hild-Ybl Alapítvány művészettörténészei, valamint restaurátor szakemberek is részt vettek, s a kivitelezést az Immobilia a Műemlékvédelmi Hivatallal folyamatosan egyeztetve hajtja végre. Mint ismeretes, az UNESCO Világörökség Bizottsága a belvárost, s ezen belül a Fashion Street közvetlen környezetét is a világörökség részének nyilvánította.